Kimenő számla stornó

A számla, mivel raktári naplót is és könyvelési naplót is módosít, nem törölhető. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a számlát valamilyen oknál fogva mégis „törölni” kell, ebben esetben állítunk ki Stornó számlát. Ez lehetséges ha a teljesítés meghiúsult (azaz a gazdasági esemény nem történt meg, a papír róla mégis megszületett), vagy a számítógéppel előállított számlát kell korrigálni.
A Stornó számla egy új bizonylatot jelent, amit ki kell nyomtatni. A számla státusza „Stornó” lesz. A naplóba bekerül egy inverz tétel ellenkező előjellel mint a számla összege. A bizonylati hivatkozások táblába pedig generálódik egy hivatkozás a számlára, saját magára.

Fejléc – adatok

A Stornó számla ezen része a legfontosabb információk bevitelére szolgál, mint Számla sorszáma, Vevő. Többnyire ugyanaz minden bizonylat esetében.

• Vevő: A Vevő kódja, a Partnertörzsből jön, egy alfanumerikus szám. (lásd még: Partnerek)

• Vevő neve: A Partnertörzsből jön, de átírható

• Napló bejegyzés: Itt olyan megjegyzést adhatunk meg (rövid, max 30 karakter) amelyet a rendszer a számviteli bizonylatba másol át, illetve a raktári naplóba.  
  • a napló bejegyzés után a főkönyvi napló bizonylatszáma jelenik meg, itt lehet megnézni () ehhez a bizonylathoz kapcsolódó főkönyvi tételeket.

• Számkör: A Számkörben megadott paraméterek szerint történik a bizonylatok számozása. (lásd még: Számkörök)

• Szám: A bizonylatszám szigorú számadásu, vagyis folyamatos, kihagyás és ismétlődésmentes sorszám.
  A bizonylatszám, a számkörben megadott paraméterek szerint generált szám, ami iktatószámként is funkcionálhat. Kimenő számlánál a számlaszám iktatószám is egyben, bejövő számlánál – mivel a számlaszámot a szállító adja – csak egy iktatószám.

• Referencia szám: Kimenő számla esetén pl. a szerződés-szám kerülhet ide, ami rajta lesz a kinyomtatott számlán, így a vevő könyebben be tudja azonosítani, hogy milyen bizonylatról van szó.

Lábléc – adatok

A Stornó számlán szereplő összegek, megjegyzések kerülnek ide.
A bizonylatokban szereplő összegeket két pénznemben képes vezetni a rendszer. A bal oldali oszlopban mindig a cég pénznemére átszámított értékek láthatók. Amennyiben a bizonylat pénzneme eltér a rendszer (a cég) alap pénznemétől, a jobb oldali oszlopba kerülnek a devizás összegek.  Ebben az esetben csak a jobb oldali oszlop szerkeszthető, a bal nem. Az átváltás a két pénznem között a devizanemnél megadott váltó alapján történik  .

• Megjegyzés tételek alatt, tételek felett: Nyomtatványoknál használt megjegyzés, a tételek fölé és alá írt szöveges megjegyzés.

• Nettó összesen engedmény nélkül: A számla teljes – a bizonylat engedményének kiszámítását megelőző –  nettó összege

• Engedmény: Fej-szintű engedmény százaléka. A következő mezőben az engedmények összege, mely magába foglalja a tétel és a fej-szintű engedményeket is. Amennyiben a fej szintű engedmény módosul, módosul tételszinten a számolt egységár is.

• Nettó összesen: Az engedményes ár összege.

• ÁFA összesen: Az engedményes ár áfája.

• Bruttó összesen: Az engedményes ár bruttó összege.

• Kerekítés: Amennyiben a pénznemnél megadott kerekítési szabály szerint kerekített összeg eltér az eredeti összegtől, az eltérésből származó különbözetet lehet itt rögzíteni.

• Előleg:(TODO)

• Fizetendő: A számla összege.

Általános

A Stornó számla ezen része a bizonylatban levő összes cikkre vonatkozó általános információk bevitelére szolgál.

Itt kerülnek rögzítésre a teljesítéssel kapcsolatos információk, különböző könyvelési szempontból fontos dátumok.
Teljesítés dátuma: Számviteli teljesítési dátum, amikor tényleges teljesítés volt.

• Kelte: Mikor hoztuk létre a bizonylatot. Alapértelmezetten a mai nap.
• ÁFA teljesítés dátuma: Mikor került bele az ÁFA bevallásba. Alapértelmezetten megegyezik a teljesítés dátumával. Csak azoknál a bizonylatoknál létezik melyek ténylegesen könyvelnek.
• Fizetési határidő: Alapértelmezetten a fizetési feltételekből (lásd még: TODO) kapjuk, de átírható
• Nyilvántartás dátuma: Alapértelmezetten a teljesítés dátumával egyezik meg, de átírható.
• Raktár: Melyik raktárra vonatkozik a bizonylat- csak egy informatív adat. Tételszinten ez a raktár lesz az alapértelmezett, de felülírható. Ha nem az alapértelmezetten megadott raktárra akarjuk a tételeket rögzíteni, akkor célszerű a fejben megváltoztatni a raktárat, ami aztán alapértelmezettként jelenik meg az új tételsoroknál. (lásd még: Raktár)
• Bázis bizonylat: Ha a bizonylatunk egy másik bizonylatból generálódott, akkor a bázis bizonylat száma kerül ide. Viszont, ha több bizonylatból generálódott, akkor nem jelenik meg semmi.
• Adat-tulajdonos: Az adat-tulajdonos megadásával módunkban áll felhasználó szinten is korlátozni a bizonylatokhoz való hozzáférési jogot. Objektum típusonként paraméterezhető, hogy adott panelhez (ObjTypes-hoz) tartozik-e adattulajdonos kezelés. Ha nincs, akkor ez a mező szürke, nem szerkeszthető.
• Felelős: Ki a felelős ezért a bizonylatért.
• Nyomtatva: Amennyiben a számlát már kinyomtattuk, a Nyomtatva kapcsoló bekapcsolt állapotban lesz. Egy számla esetében fontos tudni, hogy megtörtént-e már a nyomtatása. A számlát mindig csak egyszer lehet eredeti példányban kinyomtatni.A többi nyomtatvány már csak másolat lesz.
• ÁFA bitzonylat típus: Áfa-beszámolóknál, könyvelésnél használatos, meghatározza hogy ÁFA típusonként hova sorolható az a számla.(lásd még: link TODO)
• Fizetési feltétel: A partner pénzügyi beállításaiból jön, de módosítható. Ez határozza meg a fizetési határidőt. (lásd még: link TODO)
• Devizanem: A bizonylat devizaneme. Ha üres, akkor a rendszer (a cég könyvelési) pénzneme(Ft). Ha nem üres, akkor minden két devizanemben van meghatározva, a kiválasztott devizában és a rendszer pénznemében. Ebben az esetben a következő mezőbe az árfolyam kerül.
• Projekt,Profit center, Költség típus: ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket, különböző kimutatásokat készíteni.
• Beszerző: A bizonylatnak ki a beszerzője, a személyi törzsből választható.
• Indító üzletkötő: Ki volt az indító üzletkötő. Utólag lekérdezhető, hogy milyen forgalmat generáltak az egyes üzletkötők.
• Megjegyzés: A bizonylathoz kapcsolódó rövid (100 karakter) megjegyzés .

Tételek

A tétel fülön tudjuk megadni, hogy milyen cikkek, illetve szolgáltatások kerülnek eladásra/kielégítésre a számlával.

A Stornó számlán több mező áll rendelkezésre az ár beállításhoz és ezek összefüggésben vannak egymással.

A cikk kitöltésekor a tételes Egységár illetve az Engedmény % a beállított (Fizetés és szállítás fülön lévő) Ár-csoportból vagy Árlista-ból származik (amik a partnerból jönnek).

Az Összesen mező beírásakor a Számolt egységár változik, ami visszafelé változtatja a Kedvezményes egységárat, ami a cikk beállítástól függően vagy az Egységárat vagy az Engedmény %-át változtatja.
A cikk-nél az „Engedményes árnál változás” mező mondja meg, hogy az adott cikk hogyan viselkedjen a Kedvezményes egységár mező átírásakor:
    „Egységár” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Engedmény % változatlan marad, és az Egységár változik.

    „Engedmény” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Egységár mező marad változatlan, és az Engedmény % mező változik
A cikk típusa lehet normál vagy szöveges. Ha szöveges, akkor a cikk kódnak üresnek kell lennie és a cikk megnevezésbe írhatunk csak. Olyan esetekben használjuk mikor pl. egy megjegyzést akarunk írni a bizonylat-tétel alá.

• Cikkszám: Cikk kódja (lásd még: Cikkek)
• Cikk megnevezés: Cikk leírás, a Cikk-ből jön, de átírható.
• Katalógus szám: Milyen katalógus szám alatt van nyilvántartva a cikk a Partnernél. (lásd még: Katalógus számok)
• Bizonylati mennyiség: Mennyi a bizonylati mennyiség. A beszerzési/értékesítési mennyiségi egységben értendő. (pl. 10 rekesz)
• Mennyiségi egység: A beszerzési/értékesítési mennyiségi egység, amiben a készlet-mozgás történik. (ez lehet csomag, doboz, melyben több alap mennyiségi egység van )
• Alap mennyiségi egység: Raktározási mennyiségi egység – a raktári napló, az összes napló, a készletállomány, meg az ár mind az alap mennyiségi egységben van megadva.(pl. 6 darab/rekesz)
• Bizonylati egység mennyisége: Egy bizonylati egységben hány darab alap mennyiségi egység van. (6 db., 1 rekeszben 6 darab van)
• Mennyiség (alap): Hány darab alap mennyiségi egység van a bizonylat-tételen. (vagyis 10 rekesz x 6 darab = 60 darab) (lásd még: Cikk/Mennyiségi egységek)
• ÁFA kód: Hány százalékos az ÁFA kulcs. A cikkből jön, de felülírható.
• Engedmény %: Tételszintű engedmény. Az adott tételre mennyi az engedmény. Beírhatjuk kézzel, vagy automatikusan jön az árcsoportból. (lásd még: árkezelés TODO)
• Árlista: A fej-adatból jön, ha az árlista van kiválasztva, ha az árcsoport, akkor dinamikusan generálódik. (lásd még: árkezelés TODO)
• Egységár: Az egységár ami az árlistában volt.
• Kedvezményes egységár: Az egységár a tételszintű engedmény levonása után. (Egységár- Egységár x Engedmény).
• Számolt egységár: Az egységár a tételszintű és fejszintű kedvezmény levonása után. (Kedvezményes egységár – Kedvezményes egységár x Fejszintű engedmény).
• Összesen: A teljes kedvezményes összeg (Számolt egységár x alapmennyiség(nettó)).
• ÁFA: mennyi az áfája az összegnek, az ÁFA kóddal számolva
• Bruttó összesen: Mennyi a bruttó összeg.
• Amennyiben nem a saját pénznemben állították ki a bizonylatot, (Devizanem nem HUF) devizában is ugyanezeket az adatokat meg kell adni.
  • Devizanem
  • Egységár (dev)
  • Számolt egységár (dev)
  • Összesen (dev)
  • ÁFA (dev)
• Raktár: Melyik raktárban van a cikk. Alapértelmezetten fej-szintről indul de átírható. (lásd még: Raktár)
• Projekt, Profit center, Költség típus: Ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket. A fej-adatokból jön, de felülírható.
• Főkönyvi számlaszám: Hova könyvelődjön a tétel ha van könyvelés.
• Árfolyam: Milyen árfolyamon van lekezelve a tétel. Mindig megegyezik a fej-árfolyammal.
• Megjegyzés: Tétel-soronként rögzíthető megjegyzés, a fejből jön de felülírható.

Szállítás

A számla kifizetésével valamint a szállítással kapcsolatos paramétereket szerkeszthetjük itt. Kiválaszthatjuk melyik címre, milyen feltételek mellett történjen a szállítás, milyen ár-kategória szerint történik a kifizetés.

• Számlázási cím: A vevő számlázási címe ahova megy a számla. Alapértelmezetten a  partner-címek táblából kapjuk de felülírható (lásd még: Partner címek).
• Szállítási feltétel: A szállítás milyen feltételekkel történjen.(milyen gépkocsival, hány napon belül stb). Alapértelmezetten a Partner szállítási feltételéből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).
• Szállítási cím forrása: A partner melyik címére történjen a szállítás. Alapértelmezetten a szállítási feltételből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).
• Partner szállítási címe: Ide az a cím kerül amit kiválasztottunk a Szállítási cím forrásánál. Amennyiben a forrás a Partner szállítási címe, és több is van belőle, itt választhatjuk ki, hogy melyikre szeretnénk szállítani. Ha a forrás a partnernek bármely más címe (levelezési, számlázási stb), akkor  megjelenik a cím, de nem módosítható (szürke).
• Szállítási cím: Alapértelmezetten a fent kiválasztott Partner szállítási címből jön, de felülírható.
• Szállítási mód: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási feltételből kapja, de felülírhatjuk (lásd még: Szállítási feltételek).
• Gépkocsi: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási módból kapja, de felülírhatjuk.
• Rakodási sorrend: Amennyiben több szállítólevél is van, milyen sorrendben történjen a rakódás.

Pénzügy

Címek

---