Hogyan segíthetünk?
< Minden téma
Nyomtatás

Vevői visszáru

A vevői visszáru a szállítás kiegyenlítési bizonylata. Amikor egy visszáru-bizonylatot rögzítünk, az, egy szállítás könyvelését visszavonhatja. A visszáru létrehozásával megtörténik a készletmennyiségek helyesbítése és automatikusan egy olyan naplóbejegyzést generál, amely a készletértéket aktualizálja.

A vevői visszárunak nincs stornója (a panel-menüben sem jelenik meg), mert ez már önmagában egy stornó. Ebben az esetben a visszáru okához a „Stornó”-t kell beírni.

A bizonylat fej- és lábléce tartalmazza a vevő azonosítására szolgáló adatokat (pl. név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, értéke), illetve a kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód, esedékesség).

Vevői visszáru

Fejléc – adatok

A vevői visszáru ezen része a legfontosabb információk bevitelére szolgál, mint bizonylat száma, Vevő. Többnyire ugyanaz minden bizonylat esetében.

  • Vevő: A Vevő kódja, a Partnertörzsből jön, egy alfanumerikus szám. (lásd még: Partnerek)

  • Vevő neve: A Partnertörzsből jön, de átírható

  • Napló bejegyzés: Itt olyan megjegyzést adhatunk meg (rövid, max 30 karakter) amelyet a rendszer a számviteli bizonylatba másol át, illetve a raktári naplóba.  
    • a napló bejegyzés után a főkönyvi napló bizonylatszáma jelenik meg, itt lehet megnézni () ehhez a bizonylathoz kapcsolódó főkönyvi tételeket.
  • Számkör: A Számkörben megadott paraméterek szerint történik a bizonylatok számozása. (lásd még: Számkörök)

  • Szám: A bizonylatszám, a számkörben megadott paraméterek szerint generált szám, ami iktatószámként is funkcionálhat.

  • Referencia szám: Bármilyen releváns szám-adatot rögzíthetünk ide.

Lábléc – adatok

A vevői visszárun szereplő összegek, megjegyzések kerülnek ide.
A bizonylatokban szereplő összegeket két pénznemben képes vezetni a rendszer. A bal oldali oszlopban mindig a cég pénznemére átszámított értékek láthatók. Amennyiben a bizonylat pénzneme eltér a rendszer (a cég) alap pénznemétől, a jobb oldali oszlopba kerülnek a devizás összegek.  Ebben az esetben csak a jobb oldali oszlop szerkeszthető, a bal nem. Az átváltás a két pénznem között a devizanemnél megadott váltó alapján történik  .

  • Megjegyzés tételek alatt, tételek felett: Nyomtatványoknál használt megjegyzés, a tételek fölé és alá írt szöveges megjegyzés.

  • Nettó összesen engedmény nélkül: A számla teljes – a bizonylat engedményének kiszámítását megelőző –  nettó összege

  • Engedmény: Fej-szintű engedmény százaléka. A következő mezőben az engedmények összege, mely magába foglalja a tétel és a fej-szintű engedményeket is. Amennyiben a fej szintű engedmény módosul, módosul tételszinten a számolt egységár is.

  • Nettó összesen: Az engedményes ár összege.

  • ÁFA összesen: Az engedményes ár áfája.

  • Bruttó összesen: Az engedményes ár bruttó összege.

Általános

szállítólevél-visszaigazolás ezen része a bizonylatban levő összes cikkre vonatkozó általános információk bevitelére szolgál.

Vevői visszáru - Általános

Itt kerülnek rögzítésre a teljesítéssel kapcsolatos információk, különböző könyvelési szempontból fontos dátumok.

  • Teljesítés dátuma: Mikorra várható a teljesítés.

  • Kelte: Mikor hoztuk létre a bizonylatot. Alapértelmezetten a mai nap.

  • Fizetési határidő: Alapértelmezetten a fizetési feltételekből (lásd még: TODO) kapjuk, de átírható

  • Nyilvántartás dátuma: Alapértelmezetten a Szállítási határidővel egyezik meg, de átírható.

  • Raktár: Melyik raktárra vonatkozik a bizonylat- csak egy informatív adat. Tételszinten ez a raktár lesz az alapértelmezett, de felülírható. Ha nem az alapértelmezetten megadott raktárra akarjuk a tételeket rögzíteni, akkor célszerű a fejben megváltoztatni a raktárat, ami aztán alapértelmezettként jelenik meg az új tételsoroknál. (lásd még: Raktár)

  • Bázis bizonylat: Ha a bizonylatunk egy másik bizonylatból generálódott, akkor a bázis bizonylat száma kerül ide. Viszont, ha több bizonylatból generálódott, akkor nem jelenik meg semmi.

  • Adat-tulajdonos: Az adat-tulajdonos megadásával módunkban áll felhasználó szinten is korlátozni a bizonylatokhoz való hozzáférési jogot. Objektum típusonként paraméterezhető, hogy adott panelhez (ObjTypes-hoz) tartozik-e adattulajdonos kezelés. Ha nincs, akkor ez a mező szürke, nem szerkeszthető.

  • Felelős: Ki a felelős ezért a bizonylatért.

  • Státusz: A Státusz tétel szinten van definiálva. A tételek státuszából következik a fej státusza.

    • Teljesített: Amikor pl. a vevői visszáruból egy számlát hoztunk létre, (az összes tételének a státusza teljesített), a visszáru státusza teljesített lesz.
    • Lezárt (rész teljesített): Amenniyben bizonyos tételek teljesítve vannak, a többiből pedig nem fog újabb bizonylat generálódni, a vevői visszárut kézzel lezárhatjuk.
    • Kézzel lezárt: Amennyiben az értékesítési folyamat leáll, vagyis biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben a vevői visszáruból nem fog új bizonylat generálódni, a szállítólevelet le tudjuk zárni. Ebben az esetben az összes tétele lezárt státuszú lesz.
    • Nyitott: Egy újonnan felvitt visszáru státusza nyitott.
    • Részben teljesített: A visszárunak csak bizonyos tételeiből készült új bizonylat (bizonyos tételek státusza Teljesített), de még nincs kézzel lezárva.
    • Stornózott: Amennyiben a visszárut stornózták valamilyen oknál fogva (az összes tétele stornózva van).
  • Érdeklődés eredete: Honnan származik az érdeklődés. (pl. valamelyik Vevőtől, hirdetésből, kiállításról)

  • Nyomtatva: Amennyiben a visszárut kinyomtattuk, a Nyomtatva kapcsoló bekapcsolt állapotban lesz. Egy vevői visszárunál nem szignifikáns, hogy eredeti példányról van-e szó vagy sem, de egy számla esetében pl. nagyon fontos

  • Fizetési feltétel: A partner pénzügyi beállításaiból jön, de módosítható. (lásd még: link TODO)
  • Devizanem: A bizonylat devizaneme. Ha üres, akkor a rendszer (a cég könyvelési) pénzneme(Ft). Ha nem üres, akkor minden két devizanemben van meghatározva, a kiválasztott devizában és a rendszer pénznemében. Ebben az esetben a következő mezőbe az árfolyam kerül.

  • Projekt,Profit center, Költség típus: ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket, különböző kimutatásokat készíteni.

  • Beszerző: A bizonylatnak ki a beszerzője, a személyi törzsből választható.

  • Indító üzletkötő: Ki volt az indító üzletkötő. Utólag lekérdezhető, hogy milyen forgalmat generáltak az egyes üzletkötők.

  • Megjegyzés: A bizonylathoz kapcsolódó rövid (100 karakter) megjegyzés.

Tételek

A tétel fülön tudjuk megadni, hogy milyen cikkek, illetve szolgáltatások kerülnek a vevői visszárura.

Vevői visszáru - tételek

A vevői visszárun több mező áll rendelkezésre az ár beállításhoz és ezek összefüggésben vannak egymással.

A cikk kitöltésekor a tételes Egységár illetve az Engedmény % a beállított (Fizetés és szállítás fülön lévő) Ár-csoportból vagy Árlista-ból származik (amik a partnerból jönnek).

Az Összesen mező beírásakor a Számolt egységár változik, ami visszafelé változtatja a Kedvezményes egységárat, ami a cikk beállítástól függően vagy az Egységárat vagy az Engedmény %-át változtatja.
A cikk-nél az „Engedményes árnál változás” mező mondja meg, hogy az adott cikk hogyan viselkedjen a Kedvezményes egységár mező átírásakor:
    „Egységár” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Engedmény % változatlan marad, és az Egységár változik.

    „Engedmény” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Egységár mező marad változatlan, és az Engedmény % mező változik
A cikk típusa lehet normál vagy szöveges. Ha szöveges, akkor a cikk kódnak üresnek kell lennie és a cikk megnevezésbe írhatunk csak. Olyan esetekben használjuk mikor pl. egy megjegyzést akarunk írni a bizonylat-tétel alá.

  • Típus: A cikk-re vonatkozik, normál vagy szöveges. Ha szöveges, akkor a cikk kód üres marad és a cikk megnevezésbe írhatunk. Olyan esetekben használjuk mikor pl. egy megjegyzést akarunk írni a bizonylat-tétel alá.
  • Cikkszám: Cikk kódja (lásd még: Cikkek)

  • Cikk megnevezés: Cikk leírás, a Cikk-ből jön, de átírható.

  • Katalógus szám: Milyen katalógus szám alatt van nyilvántartva a cikk a Partnernél. (lásd még: Katalógus számok)

  • Bizonylati mennyiség: Mennyi a bizonylati mennyiség. A beszerzési/értékesítési mennyiségi egységben értendő. (pl. 10 rekesz)

  • Mennyiségi egység: A beszerzési/értékesítési mennyiségi egység, amiben a készlet-mozgás történik. (ez lehet csomag, doboz, melyben több alap mennyiségi egység van )

  • Alap mennyiségi egység: Raktározási mennyiségi egység – a raktári napló, az összes napló, a készletállomány, meg az ár mind az alap mennyiségi egységben van megadva.(pl. 6 darab/rekesz)

  • Bizonylati egység mennyisége: Egy bizonylati egységben hány darab alap mennyiségi egység van. (6 db., 1 rekeszben 6 darab van)

  • Mennyiség (alap): Hány darab alap mennyiségi egység van a bizonylat-tételen. (vagyis 10 rekesz x 6 darab = 60 darab) (lásd még: Cikk/Mennyiségi egységek)

  • ÁFA kód: Hány százalékos az ÁFA kulcs. A cikkből jön, de felülírható.

  • Engedmény %: Tételszintű engedmény. Az adott tételre mennyi az engedmény. Beírhatjuk kézzel, vagy automatikusan jön az árcsoportból. (lásd még: árkezelés TODO)

  • Árlista: A fej-adatból jön, ha az árlista van kiválasztva, ha az árcsoport, akkor dinamikusan generálódik. (lásd még: árkezelés TODO)

  • Egységár: Az egységár ami az árlistában volt.

  • Kedvezményes egységár: Az egységár a tételszintű engedmény levonása után. (Egységár- Egységár x Engedmény).

  • Számolt egységár: Az egységár a tételszintű és fejszintű kedvezmény levonása után. (Kedvezményes egységár – Kedvezményes egységár x Fejszintű engedmény).

  • Összesen: A teljes kedvezményes összeg (Számolt egységár x alapmennyiség(nettó)).

  • ÁFA: mennyi az áfája az összegnek, az ÁFA kóddal számolva

  • Bruttó összesen: Mennyi a bruttó összeg.

  • Amennyiben nem a saját pénznemben állították ki a bizonylatot, (Devizanem nem HUF) devizában is ugyanezeket az adatokat meg kell adni.
    • Devizanem
    • Egységár (dev)
    • Számolt egységár (dev)
    • Összesen (dev)
    • ÁFA (dev)
  • Raktár: Melyik raktárban van a cikk. Alapértelmezetten fej-szintről indul de átírható. (lásd még: Raktár )

  • Projekt, Profit center, Költség típus: Ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket. A fej-adatokból jön, de felülírható.

  • Megjegyzés: Tétel-soronként rögzíthető megjegyzés, a fejből jön de felülírható.

  • Teljesítés jelzése: Mi szerint történik a teljesítés: Mennyiség vagy Ár szerint. A cikk-törzsből jön, de felülírható.

Szállítás

számla kifizetésével valamint a szállítással kapcsolatos paramétereket szerkeszthetjük itt. Kiválaszthatjuk melyik címre, milyen feltételek mellett történjen a szállítás, milyen ár-kategória szerint történik a kifizetés.

Vevői visszáru - szállítás

  • Számlázási cím: A vevő számlázási címe ahova megy a számla. Alapértelmezetten a  partner-címek táblából kapjuk de felülírható (lásd még: Partner címek).

  • Szállítási feltétel: A szállítás milyen feltételekkel történjen.(milyen gépkocsival, hány napon belül stb). Alapértelmezetten a Partner szállítási feltételéből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).

  • Szállítási cím forrása: A partner melyik címére történjen a szállítás. Alapértelmezetten a szállítási feltételből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).

  • Partner szállítási címe: Ide az a cím kerül amit kiválasztottunk a Szállítási cím forrásánál. Amennyiben a forrás a Partner szállítási címe, és több is van belőle, itt választhatjuk ki, hogy melyikre szeretnénk szállítani. Ha a forrás a partnernek bármely más címe (levelezési, számlázási stb), akkor  megjelenik a cím, de nem módosítható (szürke).

  • Szállítási cím: Alapértelmezetten a fent kiválasztott Partner szállítási címből jön, de felülírható.
  • Szállítási mód: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási feltételből kapja, de felülírhatjuk (lásd még: Szállítási feltételek).

  • Gépkocsi: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási módból kapja, de felülírhatjuk.

  • Rakodási sorrend: Amennyiben több szállítólevél is van, milyen sorrendben történjen a rakódás.

Pénzügy

Vevői visszáru - pénzügy

Címek

Vevői visszáru - címek

Kiegészítő információk

Ez a fül különböző speciális információk rögzítésére szolgál.

Kiegészítő információk

  • IntarStat statisztikai beállítások: Az IntaStat kódokat a cég export-import mozgásaihoz szükséges statisztikai beszámolóihoz használjuk. Csak azok a cégek használják, melyeknek nagyobb az export-import forgalma. Ezek a kimutatások az Apehnek, ill. Statisztikai hivatalnak készülnek. Itt tudjuk megadni, hogy milyen ügylet-kóddal, milyen szállítási feltételek mellett, és milyen fuvarozási móddal történt a szóbanforgó mozgás, valamint melyik tagállamhoz tartozik a számla.

  • Kapcsolattartó adatai: 
    • Kapcsolattartó: Alapértelmezetten a Partner alapértelmezett kapcsolattartója, de átírható
    • Vevő kapcsolattartó: A számlához kapcsolódó kapcsolattartó. Alapértelmezetten a Kapcsolattartó mezőből jön, de átírható.
    • Vevő kapcsolattartó telefon: Alapértelmezetten a Partner alapértelmezett kapcsolattartójának telefonszáma, de átírható.
  • Meghíusulás oka: Ha valamiért nem fizetik ki a számlát, mi a meghíusulás oka (pl. magas ár, hibás áru, lemondta stb).

  • EU-raklap, Egyutas raklap: milyen raklapokon szállították ki az árut.

  • Ár szerepeltetése a nyomtatványokon: Akarjuk-e hogy az ár feltüntetve legyen a nyomtatványokon? Bizonyos esetben nem szeretnénk, ha rákerülne, mert nem szeretnénk, hogy illetéktelen személynek rálátása legyen az áru értékére, vagy bizonyos esetekben egyszerűen nem is tudjuk előre pontosan, hogy mennyi lesz az ár. Ezzel a kapcsolóval tudjuk állítani, hogy rákerüljön vagy ne a nyomtatványokra az ár.

Panel menük

Panel menük

A Panel menüvel (Alt+P) az aktív panelhez kapcsolódó menüpontok hívhatók meg.

Nyomtatás

Miután a szállítólevelet rögzítettük, ezzel a menüponttal tudjuk kinyomtatni, vagy a nyomtatási előnézettel megtekinteni.
Amennyiben a bizonylatot már kinyomtattuk, az Általános fülön levő Nyomtatva kapcsoló be van kapcsolva.

Nyomtatás

Bázis bizonylatok listája:

Milyen bizonylat generálta a szállítólevelet. Amennyiben a szállítólevelet létrehoztuk, nem generáltuk egy meglévő bizonylatból, ez a menüpont nem elérhető (szürke). (Lásd még: Bizonylati hivatkozások.)

Bázis bizonylat – tételek listája:

Melyk tétel melyik bázis bizonylat-tételből készült. Amennyiben a szállítólevelet létrehoztuk, nem generáltuk egy meglévő bizonylatból, ez a menüpont nem elérhető (szürke). (Lásd még: Bizonylati hivatkozások.)

Cél bizonylatok listája

A szállítólevelet milyen bizonylatotokat generált. Amennyiben a szállítólevélből nem generáltuk más bizonylatot, ez a menüpont nem elérhető (szürke). (Lásd még: Bizonylati hivatkozások.)

Cél bizonylat – tételek listája

Melyik tételből melyik cél bizonylat-tétel készült. Amennyiben a rendelésből nem generáltuk más bizonylatot, ez a menüpont nem elérhető (szürke). (Lásd még: Bizonylati hivatkozások.)

Stornó:

Amennyiben a szállítólevél valamilyen oknál fogva nem jó, „törölni kell”, a  Stornó panel-menüponttal tudjuk ezt megtenni. A rendelés státusza „Stornó” lesz. A naplóba bekerül egy inverz tétel ellenkező előjellel mint a szállítólevél összege. A bizonylati hivatkozások táblába pedig generálódik egy hivatkozás a szállítólevélre, saját magára.

Generálás:

Egy meglévő nyitott bizonylat esetében a generálás menüpont segítségével tudunk célbizonylatot generálni. A panelmenüben álatlában  alapértelmezett generálás van (a szállítólevél esetében Vevői visszáru és Kimenő számla), melyeket gyorsbillentyűvel tudunk elérni, a többi generálás a Generálás menüpont alatt található.
A szállítólevélből a következő bizonylatok generálhatóak:

  • Kimenő számla
  • Kimenő szállítólevél
  • Kimenő Proforma számla

Minden bizonylatnál más az alapértelmezett generálás, ez rendszer-szinten paraméterezhető.

Beemelés:

A beemelés abban különbözik a generálástól, hogy nem egy meglévő bizonylathoz generál célbizonylatot. Például egy vevői visszárut szeretnénk rögzíteni. Ekkor létrehozunk egy új vevői visszárut és ehhez beemeljük pl. a Vevőhöz tartozó kimenő szállítóleveleket(csak a nyitottak jelennek meg), onnan választjuk ki, hogy melyik szállítólevelet fogjuk kielégíteni a vevői visszáruval. A Ctrl vagy Shift billentyűk lenyomásával több bizonylatot is ki tudunk jelölni, így Több szállítólevelet is beemelhetünk egy visszaigazoláshoz.
Beszámolók: A többi panelmenü segítségével a bizonylathoz kapcsolódó beszámolók érhetők el:

  • Naplókönyvelés előzetes ellenőrzése
  • Napló bejegyzések
  • Szükséglettervezés: Egy beparaméterezett szükséglettervezést hív meg. (lásd még: link TODO)

 

Tartalomjegyzék