Raktárközi mozgás

A Raktárközi mozgás egy olyan bizonylat melynek segítségével lehetőségünk van a raktárak között áttárolásra.

A felhasználó a Bizonylatok segítségével tudja a cég értékesítési, beszerzési, logisztikai folyamatait karbantartani.

Fejléc – adatok

A bizonylat ezen része a legfontosabb információk bevitelére szolgál, mint Sorszám, Partner. Többnyire ugyanaz minden bizonylat esetében.

• Partner: A raktárközi mozgásnál nem kötelező megadni ezt a mezőt, mivel legtöbb esteben nem kötődik partnerhez ez a művelet. A Partner kódja, a Partnertörzsből jön, egy alfanumerikus szám. (lásd még: Partnerek)

• Partner neve: A Partnertörzsből jön, de átírható

• Számkör: A Számkörben megadott paraméterek szerint történik a bizonylatok számozása. (lásd még: Számkörök)

• Szám: A bizonylatszám szigorú számadásu, vagyis folyamatos, kihagyás és ismétlődésmentes sorszám.
  A bizonylatszám, a számkörben megadott paraméterek szerint generált szám, ami iktatószámként is funkcionálhat.

• Referencia szám: Raktárközi mozgás esetén pl. a szállítólevél száma kerülhet ide, amivel átkerül egyik raktárból a másikba az áru.

Lábléc – adatok

A bizonylaton szereplő összegek, megjegyzések kerülnek ide.
A bizonylatokban szereplő összegeket két pénznemben képes vezetni a rendszer. A bal oldali oszlopban mindig a cég pénznemére átszámított értékek láthatók. Amennyiben a bizonylat pénzneme eltér a rendszer (a cég) alap pénznemétől, a jobb oldali oszlopba kerülnek a devizás összegek.  Ebben az esetben csak a jobb oldali oszlop szerkeszthető, a bal nem. Az átváltás a két pénznem között a devizanemnél megadott váltó alapján történik  .

• Megjegyzés tételek alatt, tételek felett: Nyomtatványoknál használt megjegyzés, a tételek fölé és alá írt szöveges megjegyzés.

• Nettó összesen engedmény nélkül: A bizonylat teljes – a bizonylat engedményének kiszámítását megelőző – nettó összege

• Engedmény: Fej-szintű engedmény százaléka. A következő mezőben az engedmények összege, mely magába foglalja a tétel és a fej-szintű engedményeket is. Amennyiben a fej szintű engedmény módosul, módosul tételszinten a számolt egységár is.

• Nettó összesen: Az engedményes ár összege.

• ÁFA összesen: Az engedményes ár áfája.

• Bruttó összesen: Az engedményes ár bruttó összege.

Általános

A bizonylat ezen része a bizonylatban levő összes cikkre vonatkozó általános információk bevitelére szolgál.

Itt kerülnek rögzítésre a teljesítéssel kapcsolatos információk, különböző könyvelési szempontból fontos dátumok.

Adatok:

• Teljesítés dátuma: Számviteli teljesítési dátum, amikor tényleges teljesítés volt.

• Kelte: Mikor hoztuk létre a bizonylatot. Alapértelmezetten a mai nap.

• Nyilvántartás dátuma: Alapértelmezetten a teljesítés dátumával egyezik meg, de átírható.

• Raktár: Melyik raktárból kerül átmozgatásra az áru – csak egy informatív adat. Tételszinten ez a raktár lesz az alapértelmezett, de felülírható. Ha nem az alapértelmezetten megadott raktárra akarjuk a tételeket rögzíteni, akkor célszerű a fejben megváltoztatni a raktárat, ami aztán alapértelmezettként jelenik meg az új tételsoroknál. (lásd még: Raktár)

• Átvevő raktár: Melyik raktárba fog bekerülni az áru – csak egy informatív adat. Tételszinten ez a fogadó raktár lesz az alapértelmezett, de felülírható. Ha nem az alapértelmezetten megadott átvevő raktárra akarjuk a tételeket rögzíteni, akkor célszerű a fejben megváltoztatni az átvevő raktárat, ami aztán alapértelmezettként jelenik meg az új tételsoroknál.

• Bázis bizonylat: Ha a bizonylatunk egy másik bizonylatból generálódott, akkor a bázis bizonylat száma kerül ide. Viszont, ha több bizonylatból generálódott, akkor nem jelenik meg semmi.

• Adat-tulajdonos: Az adat-tulajdonos megadásával módunkban áll felhasználó szinten is korlátozni a bizonylatokhoz való hozzáférési jogot. Objektum típusonként paraméterezhető, hogy adott panelhez (ObjTypes-hoz) tartozik-e adattulajdonos kezelés. Ha nincs, akkor ez a mező szürke, nem szerkeszthető.

• Felelős: Ki a felelős ezért a bizonylatért.

• Beszerző: A bizonylatnak ki a beszerzője, a személyi törzsből választható.

• Indító üzletkötő: Ki volt az indító üzletkötő. Utólag lekérdezhető, hogy milyen forgalmat generáltak az egyes üzletkötők.

• Státusz: A Státusz tétel szinten van definiálva. A tételek státuszából következik a fej státusza.

  • Teljesített: Amikor a bizonylat összes tételének a státusza teljesített.
  • Lezárt (rész teljesített): Amenniyben bizonyos tételek teljesítve vannak, a többiből pedig nem fog újabb bizonylat generálódni, a bizonylatot kézzel lezárhatjuk.
  • Kézzel lezárt: Amennyiben a logisztikai folyamat leáll, vagyis biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben a folyamat nem fog folytatódni, a bizonylatot le tudjuk zárni. Ebben az esetben az összes tétele lezárt státuszú lesz.
  • Nyitott: Egy újonnan felvitt raktárközi mozgás státusza nyitott.
  • Részben teljesített: Bizonyos tételek státusza Teljesített, de a bizonylat még nincs kézzel lezárva.
  • Stornózott: Amennyiben a bizonylatot stornózták valamilyen oknál fogva (az összes tétele stornózva van).

• Nyomtatva: Amennyiben a bizonylatot már kinyomtattuk, a Nyomtatva kapcsoló bekapcsolt állapotban lesz.

• Mozgás típusa: Milyen mozgás generálja a raktárközi mozgást. Pl. telephelyek közötti belső szállítás, többlet stb.

• Devizanem: A bizonylat devizaneme. Ha üres, akkor a rendszer (a cég könyvelési) pénzneme(Ft). Ha nem üres, akkor minden két devizanemben van meghatározva, a kiválasztott devizában és a rendszer pénznemében. Ebben az esetben a következő mezőbe az árfolyam kerül.

• Projekt, Projekt-egység, Profit center, Költség típus: ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket, különböző kimutatásokat készíteni.

• Megjegyzés: A bizonylathoz kapcsolódó rövid (100 karakter) megjegyzés .

Tételek

A tétel fülön tudjuk megadni, hogy milyen cikkek, illetve szolgáltatások kerülnek mozgatásra a raktárközi mozgással.

A cikk kitöltésekor a tételes Egységár illetve az Engedmény % a beállított (Fizetés és szállítás fülön lévő) Ár-csoportból vagy Árlista-ból származik (amik a partnerből jönnek).

Az Összesen mező beírásakor a Számolt egységár változik, ami visszafelé változtatja a Kedvezményes egységárat, ami a cikk beállítástól függően vagy az Egységárat vagy az Engedmény %-át változtatja.
A cikk-nél az „Engedményes árnál változás” mező mondja meg, hogy az adott cikk hogyan viselkedjen a Kedvezményes egységár mező átírásakor:
    „Egységár” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Engedmény % változatlan marad, és az Egységár változik.

    „Engedmény” esetén a Kedvezményes egységár átírásakor az Egységár mező marad változatlan, és az Engedmény % mező változik
A cikk típusa lehet normál vagy szöveges. Ha szöveges, akkor a cikk kódnak üresnek kell lennie és a cikk megnevezésbe írhatunk csak. Olyan esetekben használjuk mikor pl. egy megjegyzést akarunk írni a bizonylat-tétel alá.

Adatok:

• Cikkszám: Cikk kódja (lásd még: Cikkek)

• Cikk megnevezés: Cikk leírás, a Cikk-ből jön, de átírható.

• Katalógus szám: Milyen katalógus szám alatt van nyilvántartva a cikk a Partnernél. (lásd még: Katalógus számok)

• Bizonylati mennyiség: Mennyi a bizonylati mennyiség. A beszerzési/értékesítési mennyiségi egységben értendő. (pl. 10 rekesz)

• Mennyiségi egység: A beszerzési/értékesítési mennyiségi egység, amiben a készlet-mozgás történik. (ez lehet csomag, doboz, melyben több alap mennyiségi egység van )

• Alap mennyiségi egység: Raktározási mennyiségi egység – a raktári napló, az összes napló, a készletállomány, meg az ár mind az alap mennyiségi egységben van megadva.(pl. 6 darab/rekesz)

• Bizonylati egység mennyisége: Egy bizonylati egységben hány darab alap mennyiségi egység van. (6 db., 1 rekeszben 6 darab van)

• Mennyiség (alap): Hány darab alap mennyiségi egység van a bizonylat-tételen. (vagyis 10 rekesz x 6 darab = 60 darab) (lásd még: Cikk/Mennyiségi egységek)

• ÁFA kód: Hány százalékos az ÁFA kulcs. A cikkből jön, de felülírható.

• Engedmény %: Tételszintű engedmény. Az adott tételre mennyi az engedmény. Beírhatjuk kézzel, vagy automatikusan jön az árcsoportból. (lásd még: árkezelés TODO)

• Árlista: A fej-adatból jön, ha az árlista van kiválasztva, ha az árcsoport, akkor dinamikusan generálódik. (lásd még: árkezelés TODO)

• Egységár: Az egységár ami az árlistában volt.

• Kedvezményes egységár: Az egységár a tételszintű engedmény levonása után. (Egységár- Egységár x Engedmény).

• Számolt egységár: Az egységár a tételszintű és fejszintű kedvezmény levonása után. (Kedvezményes egységár – Kedvezményes egységár x Fejszintű engedmény).

• Összesen: A teljes kedvezményes összeg (Számolt egységár x alapmennyiség(nettó)).

• ÁFA: mennyi az áfája az összegnek, az ÁFA kóddal számolva

• Bruttó összesen: Mennyi a bruttó összeg.

• Amennyiben nem a saját pénznemben állították ki a bizonylatot, (Devizanem nem HUF) devizában is ugyanezeket az adatokat meg kell adni.
  
  • Devizanem
  • Egységár (dev)
  • Számolt egységár (dev)
  • Összesen (dev)
  • ÁFA (dev)

• Raktár: Melyik raktárban van a cikk. Alapértelmezetten fej-szintről indul de átírható. (lásd még: Raktár)

• Átvevő raktár: Melyik raktárba fog átkerülni a cikk. Alapértelmezetten fej-szintről indul de átírható. (lásd még: Raktár)

• Projekt, Projekt-egység, Profit center, Költség típus: Ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket. A fej-adatokból jön, de felülírható.

• Főkönyvi számlaszám: Hova könyvelődjön a tétel ha van könyvelés.

• Árfolyam: Milyen árfolyamon van lekezelve a tétel. Mindig megegyezik a fej-árfolyammal.

• Megjegyzés: Tétel-soronként rögzíthető megjegyzés, a fejből jön de felülírható.

• Teljesítés jelzése: Mi szerint történik a teljesítés: Mennyiség vagy Ár szerint. A cikk-törzsből jön, de felülírható. (lásd Teljesítés jelzése)

• Teljesített mennyiség: Az a mennyiség amennyit már teljesítettek, alap mennyiségi egységben megadva.

• Teljesített százalék: A teljesítést %-ban is lehet definiálni az egységárhoz viszonyítva.(szolgáltatás típusú megrendelés/szállításnál);

Szállítás

A számla kifizetésével valamint a szállítással kapcsolatos paramétereket szerkeszthetjük itt. Kiválaszthatjuk melyik címre, milyen feltételek mellett történjen a szállítás, milyen ár-kategória szerint történik a kifizetés.

Adatok:

• Számlázási cím: A vevő számlázási címe ahova megy a számla. Alapértelmezetten a  partner-címek táblából kapjuk de felülírható (lásd még: Partner címek).

• Szállítási feltétel: A szállítás milyen feltételekkel történjen.(milyen gépkocsival, hány napon belül stb). Alapértelmezetten a Partner szállítási feltételéből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).

• Szállítási cím forrása: A partner melyik címére történjen a szállítás. Alapértelmezetten a szállítási feltételből jön de felülírható (lásd még: Szállítási feltételek).

• Partner szállítási címe: Ide az a cím kerül amit kiválasztottunk a Szállítási cím forrásánál. Amennyiben a forrás a Partner szállítási címe, és több is van belőle, itt választhatjuk ki, hogy melyikre szeretnénk szállítani. Ha a forrás a partnernek bármely más címe (levelezési, számlázási stb), akkor  megjelenik a cím, de nem módosítható (szürke).

• Szállítási cím: Alapértelmezetten a fent kiválasztott Partner szállítási címből jön, de felülírható.

• Szállítási mód: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási feltételből kapja, de felülírhatjuk (lásd még: Szállítási feltételek).

• Gépkocsi: Milyen gépkocsival történik a szállítás. Az alapértelmezett értékét a Szállítási módból kapja, de felülírhatjuk.

• Rakodási sorrend: Amennyiben több szállítólevél is van, milyen sorrendben történjen a rakódás.

Pénzügy

Címek

Kiegészítő információk

Ez a fül különböző speciális információk rögzítésére szolgál.

• IntarStat statisztikai beállítások: Az IntaStat kódokat a cég export-import mozgásaihoz szükséges statisztikai beszámolóihoz használjuk. Csak azok a cégek használják, melyeknek nagyobb az export-import forgalma. Ezek a kimutatások az Apehnek, ill. Statisztikai hivatalnak készülnek. Itt tudjuk megadni, hogy milyen ügylet-kóddal, milyen szállítási feltételek mellett, és milyen fuvarozási móddal történt a szóbanforgó mozgás, valamint melyik tagállamhoz tartozik a számla.

• Kapcsolattartó adatai: 
  • Kapcsolattartó: Alapértelmezetten a Partner alapértelmezett kapcsolattartója, de átírható
  • Vevő kapcsolattartó: A számlához kapcsolódó kapcsolattartó. Alapértelmezetten a Kapcsolattartó mezőből jön, de átírható.
  • Vevő kapcsolattartó telefon: Alapértelmezetten a Partner alapértelmezett kapcsolattartójának telefonszáma, de átírható.

• Meghíusulás oka: Ha valamiért nem fizetik ki a számlát, mi a meghíusulás oka (pl. magas ár, hibás áru, lemondta stb).

• EU-raklap, Egyutas raklap: milyen raklapokon szállították ki az árut.

• Ár szerepeltetése a nyomtatványokon: Akarjuk-e hogy az ár feltüntetve legyen a nyomtatványokon? Bizonyos esetben nem szeretnénk, ha rákerülne, mert nem szeretnénk, hogy illetéktelen személynek rálátása legyen az áru értékére, vagy bizonyos esetekben egyszerűen nem is tudjuk előre pontosan, hogy mennyi lesz az ár. Ezzel a kapcsolóval tudjuk állítani, hogy rákerüljön vagy ne a nyomtatványokra az ár.

 

 

Panel menük

A Panel menüvel (Alt+P) az aktív panelhez kapcsolódó menüpontok hívhatók meg.

Nyomtatás

Miután a bizonylatot rögzítettük, ezzel a menüponttal tudjuk a bizonylatot kinyomtatni, vagy a nyomtatási előnézettel megtekinteni. Amennyiben a bizonylat már nyomtatásra került, az Általános fülön levő Nyomtatva kapcsoló be van kapcsolva.

Stornó:

Amennyiben a raktárközi mozgás valamilyen oknál fogva nem jó, „törölni kell”, a Stornó panel-menüponttal egy stornó-bizonylatot generálunk. Ez egy új bizonylatot jelent, amit ki kell nyomtatni. A raktárközi mozgás státusza „Stornó” lesz. A naplóba bekerül egy inverz tétel ellenkező előjellel mint a raktárközi mozgás összege. A bizonylati hivatkozások táblába pedig generálódik egy hivatkozás a raktárközi mozgásra, saját magára.

Beszámolók:

A többi panelmenü segítségével a bizonylathoz kapcsolódó beszámolók érhetők el:
Naplókönyvelés előzetes ellenőrzése
Napló bejegyzések
Sorozatszám napló bejegyzések
Sarzsszám napló bejegyzések
Szükséglettervezés: Egy beparaméterezett(dátum, raktár, cikklista, cikkre csoportosítva) szükséglettervezést hív meg

---