Összepontozási napló

A folyószámlákat, valamint egyenleget módosító tranzakciókat az összepontozási naplóban is rögzítésre kerülnek. 

A számlarend ablakban megtekinthető, hogy mely esetekben beszélünk egyeztető számlákról.

Egy főkönyvi szám egyenlege mellett az összepontozási naplónak köszönhetően minden bizonylatnak megtekinthető az egyenlege.

Például a 311 egy gyűjtőszámla, példánkban a 31100013-hoz tartozó számlák, sztornó számlák, bank, pénztár és egyéb elemek adják a főkönyvi szám egyenlegét. Emellett megtekinthetjük, hogy az egyeztető főkönyvi számlák egyenlegét képező tranzakciók, számlák melyike van kiegyenlítve, illetve, hogy mennyi az egyenlegük. 

Általános #

A képen is látható, hogy a ks-00055/2011 számú kimenő számla könyvelésekor, a számla rögzítése megtörténik az összepontozási naplóban. 

Azonban további két kimenő számlával rendelkezünk azonos vevő részére, amelyek még nincsenek kiegyenlítve. Ekkor a vevő egy összegben utalja át a számlák egyenlegét. 

A rendszerben ez összepontozásra kerül, így a számlák kiegyenlítésre kerülnek.

A fentiekben említettek elvégzését követően a tartozik és a követel oldal különbsége megadja a számla egyenlegét, amely lehet forintban vagy devizában.

Az összepontozási napló határozza meg a számla egyenlegét.

Például a kerekítési különbözet esetén a rendszer külön sorban pontozza hozzá az azt megelőző sorokhoz, ezzel változtatva a forintos egyenleget.

 

Egy eltérő példa esetében, ha kiállítottunk egy kimenő számlát 82 550 forintra, ezt követően a vevő átutal 50 000 forintot, ezt összepontozva az összepontozási naplóban láthatjuk, hogy a tartozik oldalon 82 550 forint, míg a követel oldalon 50 000 forint szerepel.

Az egyenleget a két tétel különbsége adja, amely az összepontozási naplóban követhető nyomon.

Ezt követően a vevő további két átutalással teljesíti a fennmaradó összeget. Így a  tételek összepontozásával megtörténik a kiegyenlítés.

Mezők #

  • Száma: Azonosítást szolgáló egyedi szám.
  • Partner kód: A partner kódja.
  • Partner-név: A partner neve.
  • Fk-i szám: Az összepontozás mögötti főkönyvi szám, amely lehet főkönyvi szám, illetve előleg főkönyvi szám.
    Az összepontozás mindig a főkönyvi szám alapján történik, hiszen egy partnerhez tartozhat egy főkönyvi szám, illetve egy előleg főkönyvi szám.

    Egy adott főkönyvi szám egyenlegének egyeznie kell az erre a főkönyvi számra könyvelt összes összepontozási naplónak az összegével.

  • Fk-i szám név: Itt látható a főkönyvi szám neve. Általában megegyezik a partner nevével.
  • Sztornó: Egy összepontozást sztornózására nyújt lehetőséget a kapcsoló.
  • Teljesítés dátuma: A mögöttes főkönyv számviteli teljesítési dátuma, amely alapján létrejött az összepontozás.
    Például egy folyószámla-beszámoló esetében beállítható, hogy mely időpontig vegye figyelembe a rendszer az összepontozásokat, ekkor a teljesítési dátumra, (annak alapján létrehozott időintervallumra) szűr a rendszer. 
  • Devizanem: Devizás tranzakció esetében itt kerül feltüntetésre a deviza neme.
  • Árfolyam: Devizás tranzakció esetében itt látható az átváltáshoz alkalmazott árfolyam.

Tartozik:

Követel:

 Ide kerül a tartozik/ követel oldal egyenlege. Egy számlán egyszerre csupán az egyik oldalon szerepelhet összeg.

Tartozik (dev.):

Követel (dev.):

 Devizás számla esetén ide kerül a tartozik/ követel oldal egyenlege. Egy számlán egyszerre csupán az egyik oldalon szerepelhet összeg.

 

Évnyitáskor, illetve évzáráskor is keletkezik összepontozási napló, azonban ilyenkor a rendszer az évnyitást/ évzárást saját magával pontozza össze annak érdekében, hogy az eredeti számlák egyenlegén ne változtasson.

 

  • Alap bizonylat típusa: Megmutatja, hogy mely bizonylat generálta az összepontozási naplót.
  • Például egy bank esetében, ha összepontozunk egy jóváírást, vagy egy terheléssel egy számlával az alap bizonylat típusa megegyezik a banki tétel számával.
  • Alap bizonylat száma: Megmutatja az alapul szolgált bizonylat számát.
  • Alap fk-i napló: Megmutatja, hogy mely főkönyvi napló generálta az összepontozási naplót. Valamint annak sorát. 

 

  • Egyeztetett biz. típusa: Itt látható, hogy milyen bizonylattípussal van egyeztetve a napló.
  • Egyeztetett biz. száma: Itt láthatjuk a naplóval egyeztetett bizonylat számát.
  • Egyeztetett fk-i napló: Itt láthatjuk, hogy mely főkönyvi naplóval van egyeztetve a napló. Valamint annak sorát.

    Ha például a bank esetében három eltérő számlára történik a könyvelés, így három eltérő összepontozási naplóra jön létre. Ebben az esetben az alapja megegyezik, azonban eltér, hogy a számlának melyik sorával egyeztetve történt a pontozás.

    Amennyiben például egy jóváíráshoz nem tartozik számla az összepontozási napló alapja (a bizonylat, amely generálta) és az egyeztetése megegyezik.
    Abban az esetben, ha például a számlánk 381 forintra szól, azonban 380 forintot utalnak kiegyenlítés céljából, kerekítési különbözetünk keletkezik. A rendszer ennek megoldása érdekében az összepontozási naplóban képez egy 381 forintos tételt a számlára, illetve egy 1 forintos tételt a bankon keresztül.
  • Létrehozás napja: Itt megtekinthetjük, hogy mikor jött létre a napló.
  • Létrehozó: Itt megtekinthetjük, hogy a napló létrehozóját.
  • Sztornó dátuma: Sztornózás esetén itt jelenik meg a sztornózás dátuma.

  #

A Panel→ Naplók→ Összepontozási naplóra kattintva megtekinthetjük a rendszer által generált, számlához tartozó összepontozási naplót.

Ez a funkció minden bizonylatnál megtalálható, amely összepontozási naplót generál.

Updated on 2026.03.01.
Tartalom jegyzék

Összepontozási napló

A folyószámlákat, valamint egyenleget módosító tranzakciókat az összepontozási naplóban is rögzítésre kerülnek. 

A számlarend ablakban megtekinthető, hogy mely esetekben beszélünk egyeztető számlákról.

Egy főkönyvi szám egyenlege mellett az összepontozási naplónak köszönhetően minden bizonylatnak megtekinthető az egyenlege.

Például a 311 egy gyűjtőszámla, példánkban a 31100013-hoz tartozó számlák, sztornó számlák, bank, pénztár és egyéb elemek adják a főkönyvi szám egyenlegét. Emellett megtekinthetjük, hogy az egyeztető főkönyvi számlák egyenlegét képező tranzakciók, számlák melyike van kiegyenlítve, illetve, hogy mennyi az egyenlegük. 

Általános #

A képen is látható, hogy a ks-00055/2011 számú kimenő számla könyvelésekor, a számla rögzítése megtörténik az összepontozási naplóban. 

Azonban további két kimenő számlával rendelkezünk azonos vevő részére, amelyek még nincsenek kiegyenlítve. Ekkor a vevő egy összegben utalja át a számlák egyenlegét. 

A rendszerben ez összepontozásra kerül, így a számlák kiegyenlítésre kerülnek.

A fentiekben említettek elvégzését követően a tartozik és a követel oldal különbsége megadja a számla egyenlegét, amely lehet forintban vagy devizában.

Az összepontozási napló határozza meg a számla egyenlegét.

Például a kerekítési különbözet esetén a rendszer külön sorban pontozza hozzá az azt megelőző sorokhoz, ezzel változtatva a forintos egyenleget.

 

Egy eltérő példa esetében, ha kiállítottunk egy kimenő számlát 82 550 forintra, ezt követően a vevő átutal 50 000 forintot, ezt összepontozva az összepontozási naplóban láthatjuk, hogy a tartozik oldalon 82 550 forint, míg a követel oldalon 50 000 forint szerepel.

Az egyenleget a két tétel különbsége adja, amely az összepontozási naplóban követhető nyomon.

Ezt követően a vevő további két átutalással teljesíti a fennmaradó összeget. Így a  tételek összepontozásával megtörténik a kiegyenlítés.

Mezők #

  • Száma: Azonosítást szolgáló egyedi szám.
  • Partner kód: A partner kódja.
  • Partner-név: A partner neve.
  • Fk-i szám: Az összepontozás mögötti főkönyvi szám, amely lehet főkönyvi szám, illetve előleg főkönyvi szám.
    Az összepontozás mindig a főkönyvi szám alapján történik, hiszen egy partnerhez tartozhat egy főkönyvi szám, illetve egy előleg főkönyvi szám.

    Egy adott főkönyvi szám egyenlegének egyeznie kell az erre a főkönyvi számra könyvelt összes összepontozási naplónak az összegével.

  • Fk-i szám név: Itt látható a főkönyvi szám neve. Általában megegyezik a partner nevével.
  • Sztornó: Egy összepontozást sztornózására nyújt lehetőséget a kapcsoló.
  • Teljesítés dátuma: A mögöttes főkönyv számviteli teljesítési dátuma, amely alapján létrejött az összepontozás.
    Például egy folyószámla-beszámoló esetében beállítható, hogy mely időpontig vegye figyelembe a rendszer az összepontozásokat, ekkor a teljesítési dátumra, (annak alapján létrehozott időintervallumra) szűr a rendszer. 
  • Devizanem: Devizás tranzakció esetében itt kerül feltüntetésre a deviza neme.
  • Árfolyam: Devizás tranzakció esetében itt látható az átváltáshoz alkalmazott árfolyam.

Tartozik:

Követel:

 Ide kerül a tartozik/ követel oldal egyenlege. Egy számlán egyszerre csupán az egyik oldalon szerepelhet összeg.

Tartozik (dev.):

Követel (dev.):

 Devizás számla esetén ide kerül a tartozik/ követel oldal egyenlege. Egy számlán egyszerre csupán az egyik oldalon szerepelhet összeg.

 

Évnyitáskor, illetve évzáráskor is keletkezik összepontozási napló, azonban ilyenkor a rendszer az évnyitást/ évzárást saját magával pontozza össze annak érdekében, hogy az eredeti számlák egyenlegén ne változtasson.

 

  • Alap bizonylat típusa: Megmutatja, hogy mely bizonylat generálta az összepontozási naplót.
  • Például egy bank esetében, ha összepontozunk egy jóváírást, vagy egy terheléssel egy számlával az alap bizonylat típusa megegyezik a banki tétel számával.
  • Alap bizonylat száma: Megmutatja az alapul szolgált bizonylat számát.
  • Alap fk-i napló: Megmutatja, hogy mely főkönyvi napló generálta az összepontozási naplót. Valamint annak sorát. 

 

  • Egyeztetett biz. típusa: Itt látható, hogy milyen bizonylattípussal van egyeztetve a napló.
  • Egyeztetett biz. száma: Itt láthatjuk a naplóval egyeztetett bizonylat számát.
  • Egyeztetett fk-i napló: Itt láthatjuk, hogy mely főkönyvi naplóval van egyeztetve a napló. Valamint annak sorát.

    Ha például a bank esetében három eltérő számlára történik a könyvelés, így három eltérő összepontozási naplóra jön létre. Ebben az esetben az alapja megegyezik, azonban eltér, hogy a számlának melyik sorával egyeztetve történt a pontozás.

    Amennyiben például egy jóváíráshoz nem tartozik számla az összepontozási napló alapja (a bizonylat, amely generálta) és az egyeztetése megegyezik.
    Abban az esetben, ha például a számlánk 381 forintra szól, azonban 380 forintot utalnak kiegyenlítés céljából, kerekítési különbözetünk keletkezik. A rendszer ennek megoldása érdekében az összepontozási naplóban képez egy 381 forintos tételt a számlára, illetve egy 1 forintos tételt a bankon keresztül.
  • Létrehozás napja: Itt megtekinthetjük, hogy mikor jött létre a napló.
  • Létrehozó: Itt megtekinthetjük, hogy a napló létrehozóját.
  • Sztornó dátuma: Sztornózás esetén itt jelenik meg a sztornózás dátuma.

  #

A Panel→ Naplók→ Összepontozási naplóra kattintva megtekinthetjük a rendszer által generált, számlához tartozó összepontozási naplót.

Ez a funkció minden bizonylatnál megtalálható, amely összepontozási naplót generál.

Updated on 2026.03.01.