A jelenlegi gazdasági folyamatokat figyelembe véve a vállalat vezetése úgy döntött, hogy a Flexium árakat ezentúl Euro-ban publikáljuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy a magyar adójogszabályok megengedik az eurós elszámolást így a számlázást is. Így ezentúl tisztelt ügyfeleinknek Euróban kiállított számlát küldünk.
Ezáltal nem lesz szükség a gazdasági makrokörnyezet változásai miatt folyamatosan változtatni az […]
Az értékesítési/beszerzési és egyéb (logisztikai) bizonylatokon két szöveges megjegyzés mező is rendelkezésre áll a “Megjegyzések tételek felett/alatt” részen. Ide eddig is lehetett több-soros megjegyzéseket megadni.
Az új fejlesztéssel előre feltöltött megjegyzés sablonokból lehet választani, majd a beemelt megjegyzést utána még szabadon lehet szerkeszteni.
A működése hasonló a már ismert “Napló bejegyzés” sablonhoz.
A sablonok (Logisztika […]

Mint sokunk számára ismert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kiforratlansága miatt rendszeresen (1-2 havonta) változik az elektronikus interfész, amivel a vállalatirányítási rendszerek kommunikálni képesek a központi EKÁER rendszerrel.
Szerencsére a Flexium EKÁER modul fejlesztésének már kezdeti szakaszában (2014 decemberében) nyilvánvaló volt számunkra, hogy informatikailag milyen kiforratlan az EKÁER. Illetve az is, hogy a merev szabályoknak és az informatikaileg korrektnek tűnő kidolgozásnak nincs sok közük a a valósághoz (értsd a KKV szektorban szükséges rugalmassághoz és komplexitáshoz). Így már a kezdetektől úgy terveztük meg a rendszert, hogy minden kommunikációt letárolunk EKÁER-számonként összegyűjtbe. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden Flexium-ból küldött üzenet teljes tartalmát letároljuk, és mellé archiváljuk a válasz üzenetet is. Mind sikeres, mind sikertelen kérés esetén.

A közelmúltban felröppent a hír, amely szerint az adóhatóságok az ellenőrzéseik során januártól a vállalatirányítási rendszerekbe is teljes körű betekintést nyerhetnek, s azon belül szinte bármilyen műveletet lebonyolíthatnak. Ettől a hírtől természetesen több cég is megijedt, azonban ha alaposabban is megvizsgáljuk az új törvénymódosítást, könnyedén észrevehetjük, hogy ez a vállalatirányítási rendszereket használó cégek esetében pozitívum. Hogy miért?

Az ERP rendszerek bevezetésénél általános problémát szokott okozni a bérlés, illetve a licenc vásárlás kérdésköre. Ez nem is csoda, ugyanis a vásárlásnak és a bérlésnek is megvannak az egyedi sajátosságai, amelyek pozitív és negatív hatással is lehetnek egy adott cégre, vállalkozásra. Alapvetően elmondhatjuk, hogy mindkét lehetőség megbízhatóan és biztonságosan használható, így a döntést az egyedi igények és természetesen az anyagi ráfordítás mértéke határozza meg.

A vállalatirányítási rendszerek meglehetősen bonyolult, összetett alapokon nyugszanak, s megfelelő szakértelem nélkül, kétségtelen, hogy nehéz rajtuk kiigazodni. Persze csak ami az ERP rendszerek programszintű felépítését illeti, ugyanis egy minőségi rendszer könnyen használható és egyszerű segédeszköz, amely számtalan lehetőséget kínál a hatékonyságot és gyorsaságot illetően.
Nincs ez másként az Open-source vállalatirányítási rendszerek kapcsán sem. Az Open-source fogalma számtalan esetben felmerül az ERP rendszerek témakörében, azonban a jelentés sokak számára tisztázatlan. Valójában nyílt forráskódú rendszerekről van szó, amelyek a fejlesztésben teljesen szabad kezet adnak, így számtalan előnyük van. Ugyanakkor, a hátrányokról sem árt tudni, sőt!

Az ERP rendszerek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a rendszer jövőbeni szerepének vizsgálata. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora céghez milyen rendszert alkalmazunk. Éppen ezért érdemes megvizsgálni a dobozos és az egyedi, integrált vállalatirányítási rendszerek közötti legfőbb különbségeket!
Alapvetően elmondhatjuk, hogy a dobozos rendszerek szinte minden feladatot ellátnak, s ez egy óriási pozitívum. Ugyanakkor, az ilyen rendszerekkel történő vállalatirányítás nem személyre szabott, így a rendszer az egyedi igényeknek meglehetősen nehezen felel meg. A dobozos megoldások általános felhasználási területekre készülnek, így tartalmazhatnak sok olyan modult is, amelyekre az adott cég esetében egyáltalán nem lesz szükség. Ugyanakkor, a dobozos rendszerek használatának nagy előnye, hogy szinte pillanatok alatt bevezethetőek, s a használatuk is könnyedén elsajátítható. Negatívumként azonban megemlíthetjük, hogy a dobozos vállalatirányítási rendszerek bővíthetősége alacsony szintű, így a speciális igényeknek az ilyen rendszerek sokszor nem tudnak megfelelni.

Előző cikkünkben az ügyviteli rendszerek és az országhatárok közötti kapcsolatról beszéltünk, most azonban más vizekre evezünk!
Ahogyan azt említettük, a vállalatirányítási rendszer váltását számtalan tényező befolyásolhatja, s ilyen a megnövekedett hardverigény is. Furcsának tűnhet, azonban valóban fontos szempont, ugyanis sok helytelenül fejlesztett rendszer állandó hardverigény növekedést mutat, amit a cégek sokszor nem képesek követni. Ilyenkor a váltás mindenképp indokolt, mivel a nagy hardverigény veszélyeztetheti a cég megfelelő működését.
Minden cég életében elérkeznek olyan pillanatok, amelyek nehéz helyzeteket szülnek, s ez nincs másként a vállalatirányítási rendszerek kapcsán sem. Nem kérdéses, hogy az üzleti környezet állandóan változik, ahogy szinte minden, így a cégek igénylik a korszerű ügyviteli rendszereket. Olyan rendszerekre van szükség, amelyek folyamatosan fejleszthetőek, ugyanis a szoftvereket használó cégek növekvő igényei csak ebben az esetben elégíthetőek ki. Éppen ezért fontos, hogy a vállalatirányítási rendszer angolul is jól tudjon, persze csak átvitt értelemben!
