2026 tavaszán végre megnyílik a budapesti mikro- és kisvállalkozások előtt is az a digitalizációs forrás, amelyre a korábbi B-26-os felhívás területi korlátozása miatt nem pályázhattak. A „KKV-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére (III. kör, Budapest)” elnevezésű, DIMOP Plusz-1.2.6/C-26 kódszámú felhívás keretében a budapesti székhelyű, telephelyű vagy fióktelepű cégek akár 12 millió […]
A hazai mikro- és kisvállalkozások számára 2026 tavaszán megnyílt az elmúlt évek legkedvezőbb digitalizációs forrása. A „KKV-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére (II. kör)” elnevezésű, DIMOP Plusz-1.2.6/B-26 kódszámú felhívás keretében a cégek akár 12 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhetnek. Ez a Dimop pályázat kivételes alkalmat teremt arra, hogy […]
Áttekintés egy percben
A DIMOP pályázat célja, hogy a nagyon alacsony digitális intenzitású mikro- és kisvállalkozások a projekt végére legalább alacsony digitális intenzitási szintre jussanak. A konstrukció központi gondolata egyszerű: a digitális fejlesztésnek nem kampánynak kell lennie, hanem működésbe épülő változásnak. Ezért a projektet a digitális intenzitás méréséhez köti, és nem engedi, hogy a […]
A jelenlegi gazdasági folyamatokat figyelembe véve a vállalat vezetése úgy döntött, hogy a Flexium árakat ezentúl Euro-ban publikáljuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy a magyar adójogszabályok megengedik az eurós elszámolást így a számlázást is. Így ezentúl tisztelt ügyfeleinknek Euróban kiállított számlát küldünk.
Ezáltal nem lesz szükség a gazdasági makrokörnyezet változásai miatt folyamatosan változtatni az […]
Mint sokunk számára ismert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kiforratlansága miatt rendszeresen (1-2 havonta) változik az elektronikus interfész, amivel a vállalatirányítási rendszerek kommunikálni képesek a központi EKÁER rendszerrel.
Szerencsére a Flexium EKÁER modul fejlesztésének már kezdeti szakaszában (2014 decemberében) nyilvánvaló volt számunkra, hogy informatikailag milyen kiforratlan az EKÁER. Illetve az is, hogy a merev szabályoknak és az informatikaileg korrektnek tűnő kidolgozásnak nincs sok közük a a valósághoz (értsd a KKV szektorban szükséges rugalmassághoz és komplexitáshoz). Így már a kezdetektől úgy terveztük meg a rendszert, hogy minden kommunikációt letárolunk EKÁER-számonként összegyűjtbe. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden Flexium-ból küldött üzenet teljes tartalmát letároljuk, és mellé archiváljuk a válasz üzenetet is. Mind sikeres, mind sikertelen kérés esetén.
A közelmúltban felröppent a hír, amely szerint az adóhatóságok az ellenőrzéseik során januártól a vállalatirányítási rendszerekbe is teljes körű betekintést nyerhetnek, s azon belül szinte bármilyen műveletet lebonyolíthatnak. Ettől a hírtől természetesen több cég is megijedt, azonban ha alaposabban is megvizsgáljuk az új törvénymódosítást, könnyedén észrevehetjük, hogy ez a vállalatirányítási rendszereket használó cégek esetében pozitívum. Hogy miért?
Nem kérdéses, hogy a webáruházak manapság meglehetősen fontosak a kereskedelemben, sőt a kereskedelmi élet meghatározó szegmenségé nőtték ki magukat. Az internetről rendelő vásárlók száma évről-évre nő, ahogy külföldön úgy természetesen Magyarországon is. Ugyanakkor a megnövekedett igényekhez nem képes minden webáruház tulajdonos jól alkalmazkodni, s ezek a cégek idővel elveszítik a vásárlóközönségüket, s végül teljesen eltűnnek a kereskedelemből. Így a minőségi és átlátható kereskedelemhez egy integrált vállalatirányítási rendszer nélkülözhetetlen, s erre a tényezőre mindenképp érdemes gondolni!
Az ERP rendszerek bevezetésénél általános problémát szokott okozni a bérlés, illetve a licenc vásárlás kérdésköre. Ez nem is csoda, ugyanis a vásárlásnak és a bérlésnek is megvannak az egyedi sajátosságai, amelyek pozitív és negatív hatással is lehetnek egy adott cégre, vállalkozásra. Alapvetően elmondhatjuk, hogy mindkét lehetőség megbízhatóan és biztonságosan használható, így a döntést az egyedi igények és természetesen az anyagi ráfordítás mértéke határozza meg.
A vállalatirányítási rendszerek meglehetősen bonyolult, összetett alapokon nyugszanak, s megfelelő szakértelem nélkül, kétségtelen, hogy nehéz rajtuk kiigazodni. Persze csak ami az ERP rendszerek programszintű felépítését illeti, ugyanis egy minőségi rendszer könnyen használható és egyszerű segédeszköz, amely számtalan lehetőséget kínál a hatékonyságot és gyorsaságot illetően.
Nincs ez másként az Open-source vállalatirányítási rendszerek kapcsán sem. Az Open-source fogalma számtalan esetben felmerül az ERP rendszerek témakörében, azonban a jelentés sokak számára tisztázatlan. Valójában nyílt forráskódú rendszerekről van szó, amelyek a fejlesztésben teljesen szabad kezet adnak, így számtalan előnyük van. Ugyanakkor, a hátrányokról sem árt tudni, sőt!
Az ERP rendszerek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a rendszer jövőbeni szerepének vizsgálata. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora céghez milyen rendszert alkalmazunk. Éppen ezért érdemes megvizsgálni a dobozos és az egyedi, integrált vállalatirányítási rendszerek közötti legfőbb különbségeket!
Alapvetően elmondhatjuk, hogy a dobozos rendszerek szinte minden feladatot ellátnak, s ez egy óriási pozitívum. Ugyanakkor, az ilyen rendszerekkel történő vállalatirányítás nem személyre szabott, így a rendszer az egyedi igényeknek meglehetősen nehezen felel meg. A dobozos megoldások általános felhasználási területekre készülnek, így tartalmazhatnak sok olyan modult is, amelyekre az adott cég esetében egyáltalán nem lesz szükség. Ugyanakkor, a dobozos rendszerek használatának nagy előnye, hogy szinte pillanatok alatt bevezethetőek, s a használatuk is könnyedén elsajátítható. Negatívumként azonban megemlíthetjük, hogy a dobozos vállalatirányítási rendszerek bővíthetősége alacsony szintű, így a speciális igényeknek az ilyen rendszerek sokszor nem tudnak megfelelni.