Rövid bemutató a készlet adatok mentése funkcióról: helyes használata és a funkció beállítása.
A funkció lényege röviden:
A rendszer külön táblában (Logisztika / “Aktuális készlet”) tárolja cikkenként és raktáranként az aktuális készletet és a foglaltsági adatokat (foglalt, rendelt, elérhető, gazdálkodási készlet)
A cikk-törzsben is tárolja ezeket az adatokat, de paraméterezhető, hogy mely raktárakra. Pontosabban tíz különálló raktár-listát (kvázi […]
A Rárakódó költségek képernyő komoly “ráncfelvarrás”-on esett át.
A költség eredetét (ahonnan jön a rárakódó költség) ki lehet választani egy bizonylatból (tipikusan bejövő számlából vagy vegyes könyvelésből).
Egy számla vagy könyvelési tételt lehet beemelni, és annak a költségét egészben vagy részben lehet ráterhelni az áru tételekre.
A rárakódó költség bizonylat tárolja a beemelt bizonylatot (honnan jött […]
Egy érdekes, és sok mindenre használható új funkcióval bővült a – már eddig is komplex – készlet beszámoló.
Egy adott dátum tartományra egy gomb nyomásra le lehet kérni úgy a készletet (és a szokásos egyéb kulcs-számokat), hogy a dátum tartomány minden napjára visszamenőlegesen kiszámolja az adatokat.
Az “Időszakra …” gombra a program bekér egy dátum tól-ig tartományt, és utána jön a beszámoló: minden napra lekér egy-egy készlet beszámolót a megadott paraméterekkel, és ezeket a nap-cikk-raktár hármasokat jeleníti meg egyszerre. Úgy működik, mintha minden napra lekérnénk egy-egy beszámolót, és összeraknánk egy táblázatba.
Természetesen nemcsak az aktuális készletet, hanem a tervezett értékeket (foglalt, elérhető, gazdálkodási, rendelendő) is kiszámolja visszamenőlegesen, mintha azokon a napokon kértük volna le.
A kis- és középvállalatoknál használt modern ERP rendszereknél általában két kulcsszó szokott felmerülni, mint alapvető elvárás: integrált és real-time legyen.
Mit jelent az, hogy real-time?
Ez azt mutatja, hogy minden információ valós időben kerül lerögzítésre, és a rendszerből kinyert információk mindenkor az éppen aktuális állapotokat mutatják. Praktikusan azt, hogy nincsenek vagy csak minimálisak a “feladások”, “modulok közötti átadások”, stb. Ebből is adódik, hogy egy real-time rendszernek mindenképpen integráltnak is kell lennie. De ez fordítva már nem igaz.
Ahogy említettünk már egy korábbi cikkünkben (A logisztika és az integrált ERP rendszerek kapcsolata), a logisztika területe teljesen átöleli egy cég működését. Ha tanácsadási oldalról nézzük, akkor a logisztikai tanácsadó mindenhez ért a pénzügy, könyvelésen kívül. És ezzel meg is válaszoltuk, hogy egy ERP szemszögéből mi is a logisztika: Minden, kivéve a könyvelés, számvitel.
A Flexium-on belül szorosan véve milyen az alábbi folyamatok (funkciók) tartoznak a logisztikához.
- Beszerzési folyamatok
- Ajánlat kérés, ajánlat
- Több hónapot/hetet átívelő időszakos előrejelzés
- Szállítói rendelés, visszaigazolás
- Bejövő szállítólevél
- Szállítói visszaáru
- …
- …
A logisztika az eredeti definíció szerint egy zárt folyamaton belüli felügyelet, amely kiterjedhet a munkaerőre, termékekre, s szinte bármire, ami a termeléshez közvetlen, vagy közvetett módon köthető. Ez egy olyan tudomány, amely óriási tapasztalatot, koncentrációskészséget és természetesen tudást feltételez. A kis- és közép-vállalatoknál ez a terület főleg az anyagmozgatást fedi le: szállítás, raktározás, anyag-összekészítés (komissió), stb. De közben ehhez a területhez közvetlenül kapcsolódik a teljes beszerzési és értékesítési folyamat is kezdve az értékesítési ajánlat adástól egészen a tömeges számlázásig. És természetesen nem szabad elfelejteni a gyártásról sem.
Így tágabban értelmezve egy kereskedő és/vagy gyártó cégnél a könyvelési és pénzügyi feladatokon kívül szinte minden többé-kevésbé logisztika egy integrált vállalatirányítási rendszerben.
Ahogyan azt előző cikkünkben említettük, az ügyviteli rendszer bevezetése alkalmával kiemelten nagy szerep jut az előkészületeknek, s a megfelelő információk beszerzésének. Ugyanakkor a rendszert bevezető partnernek is lehetnek elvásásai az ügyféllel szemben, sőt, a hatékony bevezetéshez kell hogy legyenek. Ilyen elvárás az állandó konzultáció, s az, hogy az ügyfél a kezdetektől fogva szerves részét képezze a bevezetési folyamatnak. Csak ebben az esetben lehet az eredmény kiváló, ugyanis a bevezetés nem bízható kizárólag a partnerre.