Már sok kérdés érkezett az ügyfeleinktől arra vonatkozóan, hogy mi ez a sok kavarás a beállításokkal? Miért kell megkülönböztetni a kisadózókat a többi cégtől, hogyan kezeljük a magánszemélyeket, stb.

A 2020 július 1.-i változások (ld. https://flexium.hu/hu/2020/06/05/nav-online-szamla-valtozasok-2020-julius-1-tol/) rákényszerítették a „mezei” felhasználókat (értékesítési kollégák, beszerzők, logisztikusok, stb.), hogy olyan információkkal foglalkozzanak, amik eddig – általában – „csak” a könyvelőkre tartoztak. Ez láthatóvá és bizony kényelmetlenné tette sokszor a rendszer használatát, azoknak, akik nem elég tájékozottak a NAV-os követelményekben, jogszabályi útvesztőkben, stb.

Úgyhogy nekik (is) készítettem alább egy rövid és tömör összefoglalót a partnerek (vevők/szállítók) kezeléséről. Megérzésem szerint még fog egy-két cikk születni ebben a témában…

Egy ügyfél (vevő / szállító) kétféle lehet: magánszemély / cég. A cég azt jelenti, hogy adóalany/ÁFA alany, független a formától (kft, bt, egyéni vállalkozó, adószámos magánszemély, stb…). Az adóalany jogi személy, a másik természetes személy.
Egy cég lehet:

• kisadózó / normál / adószámos magánszemély
• FA szemszögből pénzforgalmi elszámolású / normál
• ÁFA mentes / normál
• belföldi / EU-s / EU-n kívüli

Tehát egy cég sokféle permutációban leledzhet, de sosem lehet magánszemély. Egy magánszemélynél pedig a többi (céges) opció nem releváns, hiszen ő nem cég.
Egy magánszemélynek alapesetben nincs céges adószáma. Jelenleg (és remélem sosem) a magánszemély adóazonosító jelét nem tároljuk. Az szigorúan GDPR alá eső adat.

Egy partner nem lehet egyszerre cég és magánszemély. És nem is változhat ez a státusz az évek során.
Viszont a pénzforgalmi / ÁFA-mentes / kisadózó jellemzők egy adott cég esetén változhatnak az évek múlásával. Ezért fontos, hogy ezeket eltároljuk a számlán, nem csak a partnernél.
Például egy cég egyszer csak dönthet úgy, hogy átmegy kisadózóba. Sőt, év közben ha eléri a bevételi limitjét, dönthet úgy, hogy egy nagyobb számlát nem kisadózóként állít ki. Egyszerűen ilyenkor a számlára nem írja rá, hogy kisadózó.

Kimenő és bejövő számla oldalon jelenleg (mostani info szerint 2020.12.31-ig) a NAV csak a belföldi ÉS céges ügyletekről akar real-time információt.
Tehát csak a belföldi céges kimenő számlákat küldjük fel a NAV-nak az online számla felületen keresztül, és azoknál kötelező a (magyar) adószám. És csak a belföldi céges bejövő számlákról készül az ÁFA kimutatáshoz un. M-es lap (tételes összesítő), tehát azoknál is kötelező az adószám.

A kisadózó megjelölés „vicces”, ott megtréfált minket a NAV. Ugyanis a online számla felküldésnél (kimenő oldalon) van lehetőség arra, hogy kitöltsük, hogy kisadózónak ment-e a kimenő számla. De ez nem kötelező. És ráadásul életszerűtlen, hogy számlázáskor elkérjük a kedves vevőtől, hogy ő kisadózó-e vagy sem. Ezért az nem kötelező adat, és igazából senki sem foglalkozik vele.
Viszont bejövő oldalon évente (lehet, hogy jövőre gyakrabban?) le kell jelenteni a kisadózóktól befogadott számlákat. Tehát ott fontos adat.

A pénzforgalmi kapcsoló ÁFA szerinti pénzforgalmiságot jelent. Ezt fontos kihangsúlyozni. Ugyanis pl. egy kisadózó alapból pénzforgalmi szemléletben könyveli a bevételeit, de ez minket szerencsére nem érdekel :-). És ez a kapcsoló csak a befogadó oldalon érdekel minket (mármint azokat a „tipikus” Flexium-ot használó ügyfeleinket, akik nem kisadózók), hiszen az számít, hogy a számla kiállítója kisadózó vagy sem.

A továbbiakban még fogunk írni hasonló bejegyzéseket a témában, ebbe a cikkbe ennyi fért bele…