Mint sokunk számára ismert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kiforratlansága miatt rendszeresen (1-2 havonta) változik az elektronikus interfész, amivel a vállalatirányítási rendszerek kommunikálni képesek a központi EKÁER rendszerrel.

Szerencsére a Flexium EKÁER modul fejlesztésének már kezdeti szakaszában (2014 decemberében) nyilvánvaló volt számunkra, hogy informatikailag milyen kiforratlan az EKÁER. Illetve az is, hogy a merev szabályoknak és az informatikaileg korrektnek tűnő kidolgozásnak nincs sok közük a a valósághoz (értsd a KKV szektorban szükséges rugalmassághoz és komplexitáshoz). Így már a kezdetektől úgy terveztük meg a rendszert, hogy minden kommunikációt letárolunk EKÁER-számonként összegyűjtbe. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden Flexium-ból küldött üzenet teljes tartalmát letároljuk, és mellé archiváljuk a válasz üzenetet is. Mind sikeres, mind sikertelen kérés esetén.

Ez egy komplex rendszernél nem is olyan nyilvánvaló. Hiszen a hosszú work-flow-t (pl. rendelés után komissió, majd szállítólevél, szállítólevél visszaigazolás és csak utána számla) az EKÁER-ben leegyszerűsítve egy helyen tárolják. Ezt nálunk könnyen át tudtuk hidalni azzal, hogy egy olyan külön EKÁER bizonylatot hoztunk létre, amelyet a work-flow-ban részt vevő belső bizonylatok “magukkal cipelnek”. Tehát egy EKÁER számot indít egy vevői rendelés visszaigazolás, de ugyanabban beír pl. a komissió is (pontosan kimért mennyiséget lejelenti) és a számla is (lezárja az EKÁER számot). Az központi rendszerrel folytatott internetes kommunikáció EKÁER számonként van gyűjtve, és nem a Flexium belső bizonylatainként.

El sem tudom képzelni, hogy ezt a folyamatot más – nem magyar viszonyokhoz tervezett, és nem ilyan rugalmasan programozható – rendszerekben milyen nehézkes lehetett leimplementálni. Ha nem éppen lehetetlen.

A letárolt adatok alapján teljes mértékben rekonstrukálható minden esemény.

Mire volt jó ez?

• Bármilyen hiba esetén tökéletes képünk van a hiba okáról, és rögtön jelenteni tudjuk az EKÁER rendszer fejlesztőinek a hiba okát és mibenlétét.
  Ez főleg a kezdeti időszakban volt kritikus. Szinte “vicces” volt látni, hogy sok alkalommal (főleg 2015 januárjában) mi jelentettünk először az országban egy-egy hibát. Ebből nem csak azt szűrtük le, hogy mások mögöttünk járnak a vállalatirányítási rendszer – EKÁER rendszer integrációban, de azt is, hogy mások nem rendelkeznek ilyen tökéletes archiválási szisztémával.
• Bármilyen jogi vita esetén nekünk pontos mentésünk van a kommunikációról. Szerencsére erre még nem volt szükség, de az “ördög sosem alszik”.
• Most (2015 augusztusában) jött elő a szisztematikus archiválásnak az újabb előnye. A sokadik (1.9-es) verziónál bevezették, hogy tétel törléskor a törölt (tehát a Flexium-ban a felhasználó számára már “jelentéktelen”) tételt is fel kell sorolni az EKÁER üzenetben, és hozzá kell rendelni a törlés okát. Azáltal, hogy a múltbeli kommunikációt eltárolja a rendszerünk, ezt a komoly (legalábbis informatikailag komolynak számító) váltást zökkenőmentesen tudjuk biztosítani. Tehát régi verzióban eltárolt EKÁER számot az új verzióban is lehet módosítani.

A fentiek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az EKÁER modult használó ügyfeleink adminisztrációs terhei nem növekedtek a rendszer bevezetése óta.