Az ERP rendszerek után érdeklődők sok esetben találkozhatnak a CRM rövidítéssel, azonban a fogalom körül még manapság is meglehetősen sok a tisztázatlan kérdés. Sokan a CRM kifejezést egyenértékűnek tartják az ERP rövidítéssel, pedig két különböző területről van szó! A CRM rendszer része (egy külön modulja) lehet egy integrált ERP rendszernek, de attól függetlenül is működhet.
Az ERP rendszerek esetében számtalanszor előtérbe kerül a projekt-kontrolling kérdésköre, azonban a válaszok nem mindig egyértelműek.
Az ERP rendszerek kapcsán a projekt-kontrolling alapvetően a projektvezetőt szolgálja, s abban segíti, hogy a projekt kezdetétől a végéig, minden információval tisztában legyen, s hogy a kapott információkból fontos következtetéseket vonhasson le. A projekt-kontrolling valójában egy dinamikus körforgás, amely állandó információáradatban is képes a megfelelő adatokat kezelni, s azokat kiemelni. A kontrolling szinte minden folyamatot elősegít a tervezéstől a nyomon követésig, ugyanakkor óriási szerepet kap a legkülönfélébb előrejelzésekben, az imént említett információ szolgáltatásban, s még a visszacsatolások folyamataiban is. Mivel a projekt egy komplex feladatokat átölelő egyedi tevékenység, így rendelkezik meghatározott ütemtervvel is, s a projekt-kontrolling a megfelelő ütemezésben is nagy szerepet játszik.
Az ERP rendszerek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a rendszer jövőbeni szerepének vizsgálata. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora céghez milyen rendszert alkalmazunk. Éppen ezért érdemes megvizsgálni a dobozos és az egyedi, integrált vállalatirányítási rendszerek közötti legfőbb különbségeket!
Alapvetően elmondhatjuk, hogy a dobozos rendszerek szinte minden feladatot ellátnak, s ez egy óriási pozitívum. Ugyanakkor, az ilyen rendszerekkel történő vállalatirányítás nem személyre szabott, így a rendszer az egyedi igényeknek meglehetősen nehezen felel meg. A dobozos megoldások általános felhasználási területekre készülnek, így tartalmazhatnak sok olyan modult is, amelyekre az adott cég esetében egyáltalán nem lesz szükség. Ugyanakkor, a dobozos rendszerek használatának nagy előnye, hogy szinte pillanatok alatt bevezethetőek, s a használatuk is könnyedén elsajátítható. Negatívumként azonban megemlíthetjük, hogy a dobozos vállalatirányítási rendszerek bővíthetősége alacsony szintű, így a speciális igényeknek az ilyen rendszerek sokszor nem tudnak megfelelni.
Előző cikkünkben az ügyviteli rendszerek és az országhatárok közötti kapcsolatról beszéltünk, most azonban más vizekre evezünk!
Ahogyan azt említettük, a vállalatirányítási rendszer váltását számtalan tényező befolyásolhatja, s ilyen a megnövekedett hardverigény is. Furcsának tűnhet, azonban valóban fontos szempont, ugyanis sok helytelenül fejlesztett rendszer állandó hardverigény növekedést mutat, amit a cégek sokszor nem képesek követni. Ilyenkor a váltás mindenképp indokolt, mivel a nagy hardverigény veszélyeztetheti a cég megfelelő működését.
Minden cég életében elérkeznek olyan pillanatok, amelyek nehéz helyzeteket szülnek, s ez nincs másként a vállalatirányítási rendszerek kapcsán sem. Nem kérdéses, hogy az üzleti környezet állandóan változik, ahogy szinte minden, így a cégek igénylik a korszerű ügyviteli rendszereket. Olyan rendszerekre van szükség, amelyek folyamatosan fejleszthetőek, ugyanis a szoftvereket használó cégek növekvő igényei csak ebben az esetben elégíthetőek ki. Éppen ezért fontos, hogy a vállalatirányítási rendszer angolul is jól tudjon, persze csak átvitt értelemben!