Az Egyszerűsített gyártás gyakorlatilag megcsinál „minden” gyártási folyamatot egy bizonylaton.

Tulajdonképpen ugyanaz mint a gyártási utasítás, ugyanazok az adatok szerepelnek rajta, csak itt már ténylegesen megtörtént a gyártás.

A egyszerűsített gyártás a raktári naplóba dolgozik, rögzítése módosítja a készletvezetésben a mennyiségeket a számvitelben pedig az értékeket.

Fejléc – adatok

A Gyártási utasítás ezen része a legfontosabb információk bevitelére szolgál, mint Sorszám, Cikkszám, Receptúra .

• Cikkszám: Cikk kódja (lásd még: Cikkek).
• Cikk megnevezés: Cikk leírás, a Cikk-ből jön, de átírható.
• Napló bejegyzés:  Itt olyan megjegyzést adhatunk meg (rövid, max 30 karakter) amelyet a rendszer a számviteli bizonylatba másol át, illetve a raktári naplóba.  
  • a napló bejegyzés után a főkönyvi napló bizonylatszáma jelenik meg, itt lehet megnézni () ehhez a bizonylathoz kapcsolódó főkönyvi tételeket.
• Számkör: A Számkörben megadott paraméterek szerint történik a bizonylatok számozása. (lásd még: Számkörök)
• Szám: A bizonylatszám, a számkörben megadott paraméterek szerint generált szám, ami iktatószámként is funkcionálhat.
• Referencia szám: Bármilyen releváns szám-adatot rögzíthetünk ide.

• Receptúra: A receptúra kódja, egy „egyedi kulcs”. Alapértelmezetten megegyezik a Cikk-kód-al, a cikk-kód kitöltésekor automatikusan feltöltődik. Amennyiben több receptúra szükséges egy cikkhez (alternatív receptúrák), akkor logikusan csak az egyik kódja egyezhet meg a cikk kódjával(alapértelmezett receptúra). (lásd még: Receptúrák)
• Mennyiség: A különböző egységekben megadott mennyiségek kerülnek ide. Amennyiben 3 doboz kolbászt szeretnénk legyártani, akkor az egyenlő:
  • Gyártási egységben: 3 doboz
  • Receptúra egységben: 12 darab
  • Készlet egységben: 12 darab

Dokumentáció fül:

Itt csatolhatunk az egyszerűsített gyártáshoz bármilyen file-t(pl. minőségbiztosítási jegyzőkönyv, dokumentáció, tervrajz, képek stb). A file-ra kattintva megtekinthetjük annak tartalmát.

Általános #

Itt kerülnek rögzítésre a teljesítéssel kapcsolatos információk, különböző könyvelési szempontból fontos dátumok.

• Bizonylat kelte: Mikor hoztuk létre a bizonylatot. Alapértelmezetten a mai nap.
• Teljesítés dátuma: Számviteli teljesítési dátum, amikor tényleges teljesítés volt.
• Nyilvántartás dátuma: Alapértelmezetten a teljesítés dátumával egyezik meg, de átírható.
• Gyártási határidő: Milyen határidővel kell a gyártásnak elkészülnie.
• Raktár: Melyik raktárra vonatkozik a bizonylat- csak egy informatív adat. Tételszinten ez a raktár lesz az alapértelmezett, de felülírható. Ha nem az alapértelmezetten megadott raktárra akarjuk a tételeket rögzíteni, akkor célszerű a fejben megváltoztatni a raktárat, ami aztán alapértelmezettként jelenik meg az új tételsoroknál. (lásd még: Raktár). Amennyiben itt megadunk raktárat, a késztermék készletre vételét segítheti. Nem kötelező. Ha ki van töltve, akkor a gyártási bizonylat alapértelmezetten ebbe a raktárba vételezi be a készterméket.
• Bázis bizonylat száma: Ha a bizonylatunk egy másik bizonylatból generálódott, akkor a bázis bizonylat száma kerül ide. Viszont, ha több bizonylatból generálódott, akkor nem jelenik meg semmi.
• Adat-tulajdonos: Az adat-tulajdonos megadásával módunkban áll felhasználó szinten is korlátozni a bizonylatokhoz való hozzáférési jogot. Objektum típusonként paraméterezhető, hogy adott panelhez (ObjTypes-hoz) tartozik-e adattulajdonos kezelés. Ha nincs, akkor ez a mező szürke, nem szerkeszthető.
• Felelős: Ki a felelős ezért a bizonylatért.
• Ellenörző személy: Volt-e ellenőrizve, és ha igen, ki ellenőrizte a bizonylatot? A személyi törzből választható.
• Partner kódja és neve: Mely Partnerhez kapcsolódik az egyszerűsített gyártás. (lásd még: Partnerek)
• Státusz: A Státusz tétel szinten van definiálva. A tételek státuszából következik a fej státusza.
  • Teljesített: Egyszerűsített gyártás bizonylat rögzítésekor a bizonylat státusza Teljesített lesz.
  • Stornózott: Amennyiben a gyártást stornózták valamilyen oknál fogva (az összes tétele stornózva van).
• Projekt,Profit center, Költség típus: ezek különböző dimenziók, ezek alapján tudjuk a rendszerben osztályozni a költségeket, különböző kimutatásokat készíteni.
• Beszerző: A bizonylatnak ki a beszerzője, a személyi törzsből választható.
• Nyitott mennyiség: A bizonylaton megjelenő összeg.
• Teljesített mennyiség: Az egyszerűsített gyártásnak azon része ami már legyártásra került.
• Indító üzletkötő: Ki volt az indító üzletkötő. Utólag lekérdezhető, hogy milyen forgalmat generáltak az egyes üzletkötők.
• Meghíusulás oka: Ha valamiért nem valósul meg az egyszerűsített gyártás, mi a meghíusulás oka (pl. alapanyaghiány, magas alapanyagár, hibás alapanyag  stb).
• Megjegyzés: A bizonylathoz kapcsolódó rövid (100 karakter) megjegyzés .

Tételek #

A tétel fülön tudjuk megadni, hogy milyen alapanyagokat és milyen mennyiségben használunk a cikk legyártásához. Ez eltérhet a gyártási rendelésben megadottól, a receptúrából kapjuk az értékeket, de felülírhatóak. Például ha elfogyott a PAPRIKA receptúránk, akkor ezen a gyártási bizonylaton helyetesíthetjük más cikkel (EDESANNA).
Vagyis a példánk esetében 3 doboz kolbász kerül legyártásra, dobozonként 4 db kolbásszal, összesen 12 db.
A KOLBÁSZ-ba a következő alapanyagok kerülnek, a következő mennyiségekben.
A KOLBALAP1 (Kolbász alapanyag1)-ből

• 8 db gyártási mennyiségben
• 2 db receptúra mennyiségben
• 24 db összesen

A KOLBALAP2 (Kolbász alapanyag2)-ből

• 12 db gyártási mennyiségben
•   3 db receptúra mennyiségben
• 36 db összesen

A PAPRIKA (Őrölt Piros Paprika)-ből

• 2 db gyártási mennyiségben
• 0,5 db receptúra mennyiségben
• 6 db összesen

• Mozgás típus: definiálja, hogy a készletmozgás milyen irányú.

  • Alapanyag felhasználás (-). Nagy többségben a  gyártásnál alapanyag felhasználás történik.
  • Maradék(+): Tervezett alapanyag maradék, ami nem épül be a késztermékbe, de később még felhasználható.
    Pl.: egy automata keverő gép csak egész (bontatlan) doboz festéket tud felhasználni, de a keverés után a dobozt nem üríti ki teljesen. Így a maradék festék még kézi keveréshez felhasználható. Vagy például a fűrészpor egy bútorgyártásnál.
  • Selejt(+): A legyártott termék után képződhet selejt (félkész)termék is. Pl. egy gép kezdeti beállítássánál 2-3 db. termék selejtes lesz, míg a megfelelő paramétereket pontosan beállítják.
  • Selejt felhasználás, alapanyag (-): Tervezett alapanyag selejt, ami nem épül be a késztermékbe, és később már nem használható fel, rögtön selejtezésre kerül.

• Cikkszám: Cikk(alapanyag) kódja (lásd még: Cikkek)

• Cikk megnevezés: Cikk leírás, a Cikk-ből jön, de átírható.

• Raktár: Az itt megadott raktárból fogja a rendszer az alapanyagokat levenni. Alapértelmezetten a „fejből” jön, de átírható. A receptúránál eleve definiálhatunk selejt raktárat, amit egy SELEJT receptúrához rendelünk.

• Mennyiség gyártásban: 1 doboznyi kolbászhoz (egy gyártási egységhez) szükségünk van a megadott alapanyagokból:

  • 8 db KOLBALAP1 – re
  • 12 db KOLBALAP2 – re
  • 2 db PAPRIKA – ra

• Mennyiség receptúrában: 1 receptúrányi kolbászhoz (egy receptúra egységhez) szükségünk van a megadott alapanyagokból:

  • 2 db KOLBALAP1 – re
  • 3 db KOLBALAP2 – re
  • 0,5 db PAPRIKA – ra

• Egységnyi mennyiség:

  • 2 db KOLBALAP1
  • 3 db KOLBALAP2
  • 0,5 db PAPRIKA

• Összes mennyiség: A teljes legyártandó mennyiség raktári mennyiségi egységben kifejezve.
  • 24 db KOLBALAP1
  • 36 db KOLBALAP2
  • 6 db PAPRIKA

• Cikkszám – Raktári mennyiségi egység : A betárolási ill. kitárolási raktári egység  (pl. „db” ).

Amennyiben változtatjuk bármely mennyiséget, a receptúráknál megadott arány szerint változik a többi mennyiség is.